Személy szerint az esetek 90% százalékában úgy indulok moziba, hogy valami vicces, tartalom nélküli tucatfilmet nézek meg, mert azt bírja befogadni a nap végén az agyam, de külső behatásra :) mindig valahogy megváltozik ez a véleményem, és csak kapkodom a fejem a történéseken. Így volt szerencsém megnézni a Támadás a Fehér Ház Ellen-t (Olyumpos Has Fallen). Bevallom, hogy már a film szereposztása magasabbra tette a lécet, mintha csak a kedvenc jalapeno paprikás nachomat rágcsáltam volna egy szar film alatt (hiszen az még egy rossz film alatt is jó :) )

Aaron Eckhart (Harvey Dent - Sötét Lovag), Gerald Butler (Leonidász Király - 300), valamint Morgan Freeman (Isten) nem egy rossz kombináció, gondoltam előre. Amúgy meg Freemannek most ilyen filmkészíthetnékje van, mert vagy 3-4 trailerben is valami magas pozíciójú szereplőként - nem isten - villog. Rick Yune is van benne, akit a Die Another Dayből, meg a Fast and Furiousból ismerhettek. 

A filmben a gonosz észak-koreaiak szivárognak be a fehér házba, és próbálják elfoglalni azt. Szerintem ne kezdjünk mély okfejtésbe azzal kapcsolatban, hogy a film véletlenül pont az észak-koreai feszültségek közepette jelent meg. Amúgy remek petting az amerikaiaknak arra az esetre, hogy ha esetleg meg kellene támadni észak-koreát, ne legyenek meglepődve. A film története alapvetően nem túl gondolkodós, vannak benne logikai gixerek, de ezt remekül ellensúlyozza, hogy a film pörgős, remek képi világa van, feszültséget kelt, és a sztoriból kihozták a legtöbbet. Minden perc ki van használva, hogy megkapja a néző azt, amiért fizetett. Pár perc családi idill, és máris szembetaláljuk magunkat a helyzettel amiből a magányos amerikai elnök, és a népet mentő magányos ex-kommandós - Mike Banning - születik. 

Az elfoglalás egy balul sikerült diplomáciai találkozó után kezdődik, amikor kiderült, hogy mindenki más mint akiről hitték hogy valaki, és megindul a könyörtelen kaszabolás. Jól el vannak helyezve a rövid "szívszorító" részek (amerikai zászló lehúzása a fehér házról...), és a kis csavarokkal fenn tudják tartani az izgalmat. 

Mike Banning persze az irodai életből rögtön visszavált kommandóssá, és a terroristákkal, amerikai gyártmányú kísérleti fegyverekkel, és mindennel szemben nekiindul, hogy Bruce Willis módjára megmentse a világot. Bár nem a leginkább mélyenszántó gondolatokkal rendelkező karakter a filmtörténelemben, azért még a moziból kifelé is el lehet időzni rajta. Ajánlom mindenkinek, akinek nincs elege a kaszabolós filmekből.

Ja és Morgan Freeman itt nem istent játszik, csak majdnem. Ő helyettesíti az amerikai elnököt, amíg az túszként tölti idejét.