Lassan tíz éve már, hogy megjelentek a „multiplexek” Budapesten. Ahogy terjedtek a bevásárlóközpontok, úgy szaporodtak a több termes filmcsarnokok is. Ámultunk-bámultunk, – mondhatnám: néztünk, mint Rozi a moziban – bemerészkedtünk, megismertük, megszerettük.

Attól függetlenül, hogy egy vagy tizenegy, egyenként minimum 6 teremet működtető központ szórakoztatta a budapestieket, legtöbb alkalommal erősen foghíjas nézőtéri kép fogadja a moziba látogatót. Nem sok minden változott az elmúlt majd’ egy évtizedben: a jegyárak inkább csak követik a gazdasági változásokat, a kínálat hasonlóan közepes, a pénztárosok továbbra is inkább mogorvák, a színvonal viszonylag stabil. Megszoktuk, mit nyújthat nekünk: sötét szőnyeg és szőrös fal, bordó plüssülések, inkább zsúfoltan, mint kényelmesen, és egészen biztos, hogy alulról gyalogolunk be - háttal a vászonnak, hogy az ember bámészkodás közben, popcorn-nal és kólával a kezében, tuti orra bukjon, de minimum a felét kiborítsa a mozieledelnek.

Azt mondják, hogy a hollywood-i sztárok nem öregszenek, a BOTOX® mindent megold. Vagy mégsem? 19 éves kora óta van képernyőn (1981 - én még meg sem születtem) és még ma is úgy gondolják a producerek, hogy egy sci-fi, világmegmentő hősét csak ő játszhatja el. Nem kétség, az anyagi része őket igazolja, a film hétvégi amerikai indulása után máris röpködnek a több 10 millió dollárok, és a 120 millióból készült film máris több mint 150 milliót termelt.

Igen, Tom Cruise új filmjéről, a Feledésről van szó. 30 év alatti nő vagyok, Tom-ot se nem utálom, se nem szeretem és előre elnézést kérek minden tini és kevésbé tini lánytól, de én a korosodó Tom helyett egy 20-as évei elején járó színészt jobban el tudtam volna képzelni a filmben. A sztori alapvetően nem rossz, valószínűleg egy kevésbé neves, jóval fiatalabb és hihetetlenül jóképű férfi is bevonzotta volna a nézőket a moziba. Miért is gondolom ezt?

Audrey Hepburn 1929. május 4.-én született Brüsszelben Audrey Kathleen Ruston néven. Apja Joseph Victor Anthony Ruston később anyai nagymamája után Hepburn-Rustonra módosította a nevét. Édesanyja  Ella van Heemstra bárónő volt. Gyerekkorát Belgiumban, Hollandiában és Angliában töltötte. Balettozni tanult, de magassága (170 cm), illetve a II. világháború során szegényes táplálkozás következtében való legyengülése hátráltatta volna, hogy kimagasló ballerina legyen. Ezért úgy döntött hogy a színészet felé fordul (sokunk örömére). És most  következzen egy válogatás a legnépszerűbb filmjeiből:    

Római vakáció (1953)

Audrey első amerikai filmjében egy hercegnőt alakít, aki római ddiplomáciai látogatása során elégeli meg végleg a rangjával járó protokoloráis kötelezettségeket. Az ablakán beszűrődnek vidám zajok, Róma pezsgése, de ezekből neki mind ki kell maradnia. Kikészül idegileg. Orvosa nyugtatót ad neki, de mielőtt még hatni kezdene az injekció Anna hercegnő meglóg aranykalitkájából. A bonyodalmak akkor kezdődnek, mikor a nyugtató hatni kezd, ekkor talál rá Joe Bradley, az újságíró, aki haza viszi magával.